Tagadj mindent! - azt is, amit nem kellene

 Egy újabb szuper #kölcsönkönyv 

Váradi Emma tizenhét éves, és úgy érzi, nincs sem otthona, sem igazi családja. Rideg nagynénje és nagybátyja koloncként tekint rá, ráadásul az iskola mellett kénytelen dolgozni az éttermükben, nehogy kitegyék a házukból.

Bármit megtenne azért, hogy megtalálja távoli rokonait, akik végre szeretettel fordulnának felé. Egy kis lógás az iskolából és némi betörés cseppet sem tűnik nagy árnak.

Csak éppen azzal nem számol, hogy Barabás Konrád, az eszméletlenül helyes, huszonkét éves rendőr tetten éri.

A fiú alkut ajánl Emmának: nem tartóztatja le, de más módszert kell választania, hogy rendbe tegye az életét.

Az út, amit Konrád javasol, sokkal ijesztőbb, mint betörni valahová, sőt, még Emma egykori legjobb barátnőjének bosszújánál is ijesztőbb. Ez az út elvezeti Emmát önmaga megismeréséhez. Ez az út randik és vonzalmak között vezet. Ez az út megmutatja, hogy a szeretetnek mennyi arca van. És ráébreszti Emmát, hogy ő sem tévedhetetlen. Ez az út segít Emmának megnyílni és felvállalni az érzéseit. 

Te mit tennél meg azért, hogy megtaláld a helyed a világban?

Leginkább a szerelmi szál miatt vetettem bele magamat, és meglepődtem, amikor a végére szinte az érdekelt a legkevésbé. 

Az élmény már nem friss, de nem akartam nem írni erről a könyvről.

/vigyázz! spoiler veszély/

Rengeteg különböző szálra tudnám szétválasztani a történetet, megpróbálom a legfontosabbakat kiemelni.

⊳ Emma és Konrád kapcsolata (amibe belekerül Bence, Konrád öccse. Ez az aprócska "mellékszál" először megijesztett, de hál' Istennek, nem lett szerelmi háromszög)

Barabás Konrád nem egy átlagos rendőrtiszt, a könyv végére mégsem éreztem azt, hogy túl sok lett volna. Nem az 5 év korkülönbség volt a fő vezérszála a kapcsolatuknak (és konfliktusaiknak) de ízlésesen jelen volt, nem éreztem jelentéktelen részletnek.

Szépen kiegészítették egymást, minden hibájukkal és szépségükkel együtt.

⊳ Emma és Anna kapcsolata

Imádtam ezt a  szálat, főleg, hogy nem a főszereplőnknek volt igaza

Anna egy vad, meglepően jól kidolgozott karakter volt, mellékszereplő volta ellenére. A külföldi fiú-konfliktus nem volt elcsépelt, a két barátnő újraegyesülése pedig mind Emmára, mind Annára igazán jó hatással volt. Kedvenc barátnő párosom lett, főleg azt tekintve, hogy honnan indultak.

⊳ Rendőrség, drog, suli

A közösségi szolgálatos szál nekem unalmas volt, bár tény, hogy a környezetleírások igazán jól sikerültek, a Velencei-tó leírása egészen elképesztő volt.

A drogprevenciós szál szintén nem volt a kedvencem (mondjuk azt hiszem fura is lett volna) viszont az írón nagyon elegánsan fonta bele a sztoriba, nem lógott ki.

A szalagavatóval való variálás a végére kezdett idegesíteni, de nem volt gond vele.

⊳ Bálint

Ezt a szálat most sem tudom, hova tegyem. Bálintot bírtam, néha idegesítő volt, de akkor az is volt a szerepe. De az étkezéses dologgal nem tudtam mit kezdeni. Valahol persze örültem neki, hogy a végére nem az derült ki, hogy Bálintnak nagyon komoly étkezési zavara van. Viszont így, hogy "csak" nem figyelt oda arra, hogy eleget egyen, kicsit komolytalanná vált. Persze közben elég komoly dolog volt, hogy elájult és aztán (azt hiszem) a mentőt is kihívták miatta.

Mégis azt reméltem, ha már idáig eljutott, lesz egy nagyobb súlyú beszélgetés a testképzavarokról. Hjajj... mondom, nem tudom hova tegyem 😀

⊳ A lényeg

Emma keresi a családját. És valamilyen fura módon meg is találja. (még ha a nagypapája, akit keresett, halott is) A nagynéni és nagybácsi szál valami fantasztikus. 

Leginkább a szerelmi szál miatt vetettem bele magamat, és meglepődtem, amikor a végére szinte az érdekelt a legkevésbé. 

Sokkal kevesebbet kaptunk belőle, mint amennyivel megelégedtem volna, de nem gondolom lezáratlannak. Ez a kapcsolat, ami volt Emma és a gyerekeket soha nem akaró nagynéni-nagybácsi között rendkívül különleges.

Ahogy a nagynéni-nagybácsi nem mutat semmilyen érzelmet, folyamatosan és egyre jobban nekifeszül Emma tinédzser érzéseinek, amit úgy érez, kénytelen elnyomni. És amikor ez robbant, mindent megértettem Emmával együtt. Az ő kusza gondolatai nem engedték, hogy tisztán lássam át a helyzetet, és így még izgalmasabb a felismerés. 

Tagadj mindent... Emma igazi kis hazudozó, lázadó, a "magam útját járom és ne szólj bele" lánynak tűnt az elején. Mindent elutasított, olyanokat is tagadott magában, amit nem kellett volna. Teli volt hibákkal és rossz döntésekkel, és ez pontosan így volt jó.

Értékelés:

Sztori: 4/4
Borító: 1/0,5

Cím: 1/0,5

Főszereplők: 2/1,5

Szereplők: 2/2

Összesen: 8,5